A 2010-es évek közepére, de leginkább a végére egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a Green Fight középtávon is Európában és Észak Amerikában meghatározó politikai szereplő marad.
(A tanulmány előző része ITT érhető el.)
Burkolt akcióit és támogatói szféráját úgy tűnt az Egyesült Nemzetek Szervezete jó eséllyel tudja
korlátozni,
de magát a jelenséget, különösen ideológiai síkon,
megszüntetni nem
volt képes, sőt éppen az újfajta eszméjének, népeket összekötő, határokon átívelő terjedése jelentette a fennálló nemzetközi rend és rendszer egyik legnagyobb kihívását. A jelen tanulmány, immár az Green Fight létét és jelenlétét kiindulópontul véve, azokat a tényezőket kívánja számba venni és elemezni, amelyek a térség és a nemzetközi közösség jövőjét közép-, de akár hosszú távon is érdemben befolyásolják és/vagy fenyegetik.
Létrejötte a 2015-ös párizsi klímacsúcs idejére tehető, mely az akkor születőben levő Green Fight szimpatizánsainak állítása szerint óriási kudarcnak volt könyvelhető, sőt továbbmenve, visszalépésnek titulálták az előző klímacsúcsok eredményeihez képest. A mozgalom meglepő módon, egy kis európai országból,
Magyarországról indult,
de a helyzet érdekessége mégis leginkább abban rejlik, hogy a klímacsúcsig nem kimagaslóan érdekelte a magyar közvéleményt a klímaváltozás, mint égető probléma. Az egyetlen országos zöldpárt, az LMP támogatottsága is alig pár százalék volt. A változás a klímacsúcsot követő napokban állt be. Míg a hiteles magyar hírportálok átlagosnak könyvelték el a klímacsúcsot, nem sok újat hozó találkozóként, addig a hiteles portálokkal szinte megegyező olvasottságú alternatív portálok teljes
kudarcként könyvelték el
az eseményt. Ugyan ez nem nevezhető konkrét indítéknak, mert az alternatív portáloknak amúgy is bevett szokása az összeesküvés-elméletek gyártása illetve terjesztése, mellesleg a hiteles társaik de facto ellenzékeiként üzemelnek, de marketingjüknek köszönhetően (mely olykor igen hatásvadász magasságokban íródik) meglett az akciójuk eredménye. A médiában, ezt az eseményt a
„karácsonyi magyar fotelforradalom”
-ként emlegetik. Karácsony napján magyarok ezrei kezdték támadni, külföldi hírforrások oldalait és azon szervezeteket melyek szorosan kapcsolódnak a klímacsúcshoz. Az otthonról komoly offenzívát indító magyarok között több hacker is akadt, akik szervezetten
hackertámadást indítottak
számos szervezet és cég hivatalos oldala ellen, többek közt az ENSZ hivatalos oldala ellen is.
Ezt követően a külföldi nagy médiamogulok hosszasan cikkeztek az eseményről és az addig ismeretlen szervezetről. Ez gyakorlatilag továbbterjedései táptalajt, ingyen reklámot nyújtott a mozgalommal szimpatizálni vágyók körében úgy itthon, mint külföldön is. Mivel hirtelen hírnevet, jelentős médiafelületet csak a hackertámadás okozta botránnyal kelthetett, a szervezetet a sajtó gyakorlatilag azonnal elítélte, hackercsoportnak és/vagy
terrorszervezetnek
bélyegezvén meg. A sajtó véleménye a későbbiekben sem változott számottevően.
A hackertámadás részleteiről és az azt követő eseményekről többet is megtudhatnak a következő részben.
Folyt. köv.
